Ugrás a fő tartalomra

Pelenkára szoktatás és szobatisztaság

A most következő cikkünk összetett, így több részletből fog állni. Szeretnénk segíteni az újdonsült gazdikat egy kis eligazítással a pelenkára szoktatás és szobatisztaság kérdésében.
 
Pelenkára való szoktatás

Milyen esetekben, és miért jó a kutyapelenka?

• nincs még elegendő oltása a kutyánknak
• nem megoldható, hogy valaki – mondjuk egy családtagunk – a kölyökkutyánkkal legyen, és levigye amíg mi dolgozunk
• bizonyos fajták esetében erősen ajánlott egészségügyi szempontból 

Mikor magunkhoz veszünk egy kölyökkutyát ideális esetben 2 hónaposan már 2 oltással rendelkezik, persze előfordulhat az is, hogy kiskutyánk még nem rendelkezik oltással. Ilyenkor a mi felelősségünk, hogy beoltassuk. Az oltások beadatásáig a nem tanácsos levinni, kivinni az udvarra nehogy elkapjon valami fertőző betegséget, ezért ezen időszak alatt szoktassuk pelenkára kis kedvencünket.

Maga a szobatisztaság, illetve pelenkára való szoktatás hatalmas nagy meló, állandó odafigyelést igényel. Érdemes ezen időszakra szabadságot kivennünk, mert az elején a legkönnyebb megalapozni a dolgokat. Úgy két hét elegendő arra, hogy a kiskutyánk megszokja a helyét, minket, a pelenka használatát és hogy későbbiekben bizony akár több órát is egyedül fog tölteni.

A pelenkához való szoktatást több módon is elérhetjük.

 
Az egyik „legegyszerűbb” módszer, ha kijelölünk egy helységet, vagy helység részt (lehetőleg ne túl nagyot) – mondjuk az előszobát – ahol a kutya szokott lenni. Beborítjuk kutyapelenkákkal, nagyjából 5-6 darabbal, ami lefedi a kijelölt helységet. Így kvázi esélye sincs rossz helyre végeznie a dolgát. Utána pedig szép lassan egyesével felszedjük a pelenkákat, mindig csak egyet, hogy egyre kevesebb maradjon lent a földön. Ha a pelenkára sikerül a művelet akkor természetesen megdicsérjük. Így szépen fokozatosan hozzászoktatjuk a pelenka használatához. Folytassuk egészen addig amíg már csak 1 vagy 2 pelenka szükséges. Tapasztalataim szerint ez gyorsabban szokott működni a kölyköknél, hamarabb leesik nekik a tantusz.

A másik módszer: „kinevezünk” egy helyet ahol mostantól a pelenka lesz. Célszerű az előszobába, a bejárati ajtó környékére tenni. Ezt a pelenkát pedig „itassuk át” egy kevés vizelettel, hogy érezze a saját szagát. Mutassuk meg neki, majd innentől kezdve pedig kezdődik a türelmi játék. Ami annyiból áll, hogy megpróbáljuk rávezetni, hogy innentől kezdve kizárólag oda végezheti a dolgát.
Általában evés, alvás és játék után nem sokkal ürítenek a kölykök. Ezért ezen tevékenységek után már próbáljuk a pelenka felé terelgetni őket, és ha látjuk, hogy egyértelműen keresi hova vécézhetne – szaglászik, forgolódik - akkor pedig rátenni a pelenkára. Mint mindenhol itt is fontos a fokozatosság elve. Ne várjuk, hogy azonnal megértik mit akarunk tőle, de ha sikerül a manőver akkor mindig azonnal dicsérjük őket. Ha esetleg még is máshol intézné el a dolgát és még éppen az akció közben kapjuk rajta, akkor szóljunk rá erőteljesen és tegyük a pelenkára. Ha utólag látjuk meg akkor már nincs értelme leszidni, hiszen nem fogja összekötni miért kapta. Nagyon fontos, hogy mindig pont a cselekmény közben kapjuk el.

Későbbiekben, ha már képes lesz több órán keresztül visszatartani a vizeletet és a székletet, akkor ha szeretnénk megszüntethetjük a pelenkát teljesen. Viszont arról ne feledkezzünk meg, hogy a kistestű kutyáknak lényegesen kisebb a húgyhólyagjuk, így értelemszerűen nem is bírják sokáig tartogatni. Vannak olyan fajták – pl. csivava – akiknek a pelenka sajnos állandó megoldásnak kell lennie a biztonság érdekében. Kutyánknak sem tesz jót, ha állandóan azon kell görcsölnie, hogy mikor ér már haza a gazdi. Soha ne kérjünk lehetetlent a kutyától, és ne szidjuk le, ha mi magunk sem tartottuk be a szabályokat!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Műtét utáni teendők (kutya/macska)

Amennyire csak lehet próbáljunk megnyugodni! Ha mi is idegesek, stresszes vagyunk, sírunk stb. az hatással van a kedvencünk lelkiállapotára is, ezért görcsölés helyett inkább legyünk felkészültek, hogy minél kevesebb komplikációval vészeljük át ezt a zűrös 2 hetet. Közvetlenül műtét után, első 24h: Ne ijedjünk meg, a legaktívabb kutya /macska is gyenge lesz a műtét után. 1. Hazaszállítás - vigyük ölben, vagy a kocsink kivehető kalaptartójára ráfektetve (kvázi hordágyként használva), de megteszi egy négy sarkánál megfogható erős kabát, takaró, matrac, nagypárna, kültéri fekhely is. 2. Nyugalom biztosítása - ez az egyik legfontosabb, a kutyát/macskát érdemes egy nagyobb műanyag fekhelybe vagy ketrecbe, hordozódobozába betenni és ezt egy csendes, meleg,  huzattól védett helyre rakni, ahol folyamatosan szemmel is tudjuk tartani, vele tudunk maradni. Ne tegyük olyan helyre, ahol leeshet, lezuhanhat - ugyanis ha kimegyünk a helyiségből követni szeretne, de nincs tisztában az á

Akadálypálya házilag

Vigyünk egy kis kreativitást a kutyánkkal való foglalkozásokba! Lakhatsz akár bérházi lakásban, vagy kertes házban egy változatos, gondolkodást igénylő pályát bárhol össze lehet rakni hétköznapi tárgyakból. Mert, igen, a kutyák is tudnak unatkozni, lógó fülek, vontatott, közönyös járás, "ááá minden mindegy" pofa. Használd a kreativitásodat, vigyél egy kis színt a mindennapokba! Miért? 1. Jól szórakozzatok, élvezzétek egymás társaságát. 2. Fizikailag és szellemileg is jobban lefárad tőle a kutya. 3. Erősödik kettőtök között a kötelék, a kutyád jobban fog figyelni rád, jobban tudtok egymással kommunikálni. 4. Ül, fekszik, marad, hopp (vagy fel) vezényszavak gyakorlásához ideális, ezek a vezényszavak mindig fontosak és bármilyen életkorban megtaníthatóak. 5. Ezáltal csökken a félelem vagy nyugtalanság az idegen tárgyak, helyek iránt.  Milyen eszközöket használhatsz fel? A legfontosabb szabály, hogy az adott tárgy  - stabil legyen - ne okozzon sérülés

Rocky története (porckorongsérv) a gazdi szemszögéből

Ne adja Isten, de bárkivel előfordulhat, hogy a kutyája porckorongsérvet kap, így azt gondolom hátha tudok másnak segíteni a mi történetünk megosztásával. Szóval akkor hát lássuk Rocky történetét… Az ő története rég kezdődött. Ekkor volt három éves. Először 2011. december végén. A két ünnep között. Természetesen… mikor máskor lenne beteg egy kutya, ha nem akkor amikor hírből sincs állatorvos helyben. Egy este játszottunk, birkóztunk, majd Rocky egyszer csak felnyüszített. Nem szokott ilyet csinálni, így rögtön tudtam, hogy baj van. De nem sejtettem, hogy mekkora. Rögtön elkezdtem „vizsgálni”, először azt hittem a lába, de hiába tekergettem, tapogattam, nem jelzett. Utána már gyanítottam, hogy a gerince lesz a ludas, mert nem akart két lábra állni. Sétálni sétált, gondoltam becsípődött neki a háta, vagy meghúzhatta. Javult, már majdnem tökéletes volt, így nem tulajdonítottunk neki nagyobb jelentőséget. Január első hetében, szombaton hirtelen rosszabb lett, nem akart menni sem, ha hoz