A most következő cikkünk összetett, így több részletből fog állni. Szeretnénk segíteni az újdonsült gazdikat egy kis eligazítással a pelenkára szoktatás és szobatisztaság kérdésében.
• nincs még elegendő oltása a kutyánknak
• nem megoldható, hogy valaki – mondjuk egy családtagunk – a kölyökkutyánkkal legyen, és levigye amíg mi dolgozunk
• bizonyos fajták esetében erősen ajánlott egészségügyi szempontból
Mikor magunkhoz veszünk egy kölyökkutyát ideális esetben 2 hónaposan már 2 oltással rendelkezik, persze előfordulhat az is, hogy kiskutyánk még nem rendelkezik oltással. Ilyenkor a mi felelősségünk, hogy beoltassuk. Az oltások beadatásáig a nem tanácsos levinni, kivinni az udvarra nehogy elkapjon valami fertőző betegséget, ezért ezen időszak alatt szoktassuk pelenkára kis kedvencünket.
Maga a szobatisztaság, illetve pelenkára való szoktatás hatalmas nagy meló, állandó odafigyelést igényel. Érdemes ezen időszakra szabadságot kivennünk, mert az elején a legkönnyebb megalapozni a dolgokat. Úgy két hét elegendő arra, hogy a kiskutyánk megszokja a helyét, minket, a pelenka használatát és hogy későbbiekben bizony akár több órát is egyedül fog tölteni.
A pelenkához való szoktatást több módon is elérhetjük.
Az egyik „legegyszerűbb” módszer, ha kijelölünk egy helységet, vagy helység részt (lehetőleg ne túl nagyot) – mondjuk az előszobát – ahol a kutya szokott lenni. Beborítjuk kutyapelenkákkal, nagyjából 5-6 darabbal, ami lefedi a kijelölt helységet. Így kvázi esélye sincs rossz helyre végeznie a dolgát. Utána pedig szép lassan egyesével felszedjük a pelenkákat, mindig csak egyet, hogy egyre kevesebb maradjon lent a földön. Ha a pelenkára sikerül a művelet akkor természetesen megdicsérjük. Így szépen fokozatosan hozzászoktatjuk a pelenka használatához. Folytassuk egészen addig amíg már csak 1 vagy 2 pelenka szükséges. Tapasztalataim szerint ez gyorsabban szokott működni a kölyköknél, hamarabb leesik nekik a tantusz.
A másik módszer: „kinevezünk” egy helyet ahol mostantól a pelenka lesz. Célszerű az előszobába, a bejárati ajtó környékére tenni. Ezt a pelenkát pedig „itassuk át” egy kevés vizelettel, hogy érezze a saját szagát. Mutassuk meg neki, majd innentől kezdve pedig kezdődik a türelmi játék. Ami annyiból áll, hogy megpróbáljuk rávezetni, hogy innentől kezdve kizárólag oda végezheti a dolgát.
Általában evés, alvás és játék után nem sokkal ürítenek a kölykök. Ezért ezen tevékenységek után már próbáljuk a pelenka felé terelgetni őket, és ha látjuk, hogy egyértelműen keresi hova vécézhetne – szaglászik, forgolódik - akkor pedig rátenni a pelenkára. Mint mindenhol itt is fontos a fokozatosság elve. Ne várjuk, hogy azonnal megértik mit akarunk tőle, de ha sikerül a manőver akkor mindig azonnal dicsérjük őket. Ha esetleg még is máshol intézné el a dolgát és még éppen az akció közben kapjuk rajta, akkor szóljunk rá erőteljesen és tegyük a pelenkára. Ha utólag látjuk meg akkor már nincs értelme leszidni, hiszen nem fogja összekötni miért kapta. Nagyon fontos, hogy mindig pont a cselekmény közben kapjuk el.
Későbbiekben, ha már képes lesz több órán keresztül visszatartani a vizeletet és a székletet, akkor ha szeretnénk megszüntethetjük a pelenkát teljesen. Viszont arról ne feledkezzünk meg, hogy a kistestű kutyáknak lényegesen kisebb a húgyhólyagjuk, így értelemszerűen nem is bírják sokáig tartogatni. Vannak olyan fajták – pl. csivava – akiknek a pelenka sajnos állandó megoldásnak kell lennie a biztonság érdekében. Kutyánknak sem tesz jót, ha állandóan azon kell görcsölnie, hogy mikor ér már haza a gazdi. Soha ne kérjünk lehetetlent a kutyától, és ne szidjuk le, ha mi magunk sem tartottuk be a szabályokat!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése